Üdvözöljük Csönge község honlapján!

Polgármesteri köszöntő

Szeretettel és tisztelettel köszöntöm Önöket honlapunkon, mint Csönge település vendégeit, Csönge önkormányzata és vendégszerető lakossága nevében. Településünkről a köztudatban elsősorban Weöres Sándor neve jut az emberek eszébe.

Viszont az itt élő embereknek van oka büszkének lenni, hiszen nehezen találhatunk még egy ilyen irodalmi és természeti értékekkel rendelkező viszonylag aprócska falut. A község most megválasztott polgármestereként nagy hangsúlyt szeretnék fektetni értékeink megóvására, hagyományaink őrzésére, felelevenítésére, a közös együttműködésre, hiszen csak összefogással érhetünk el és hozhatunk létre olyan maradandó értékeket, melyekre az utánunk következő nemzedék is büszke lehet majd.

Képviselő-testületünk fő feladatának tekinti, hogy Csönge kellemes lakóhellyé váljék polgárai számára, ugyanakkor a meglévő értékeink, hagyományaink bemutatása mellett fontosnak tartjuk, hogy tájékoztassuk a község lakosságát és a településünk után érdeklődő, letelepedni és befektetni vágyókat.

Őszintén remélem, hogy a közreadott információk a község iránt érdeklődőket segíti, hogy részletesen felfedezzék, megismerjék falunkat, s kedvet ad ahhoz, hogy személyesen is ellátogassanak hozzánk, polgárainknak pedig segítséget nyújt ahhoz, hogy a helyi közügyekben még tájékozottabbak, jártasabbak legyenek.

Reméljük, honlapunk segítségével célunk eredményes lesz.

Tisztelettel: Nyéki Sándor
Polgármester

Településünkről néhány mondatban

Vas megye északkeleti részén, a Rába völgyében, a Lánka-patak mentén találjuk a kb. 400 lakosú települést. Határának északnyugati része síkság, ártér, míg délkelet felé a Kemeneshát, itteni nevén a Cser lankásan emelkedő felszíne húzódik, melyet legelők és erdők borítanak.

Legkönnyebben Sárvár - Ostffyasszonyfa felől közelíthetjük meg, a Kenyeri - Pápoc irányába tartó országúton.

Határában több ókori leletet találtak a régészek. A Rába, és a Lánka partjain késő bronzkori urnamezős kultúra telephelyeit találták, a közelben levő Magasparton egy bronz kard került elő. Több sírhalmot is feltártak, ezek egyikéből származik az a bronz- és vaslemezekből összeállított sisak, mely ma Szombathelyen, a Savaria múzeumban látható. A község neve először 1409-ben szerepel, Chenge alakban. Bár egyes jelek arra mutatnak, hogy létezett egy ősibb falu is, Ol néven, bár nem pontosan a mai helyén, hanem némileg Asszonyfához közelebb. Eredetileg az Ostffy család birtokolta, tőlük örökölték leányágon a Keszyek és a Vidosok. A 17-18. századra már több köznemesi birtokosa is volt. A török időkben - a környék többi településéhez hasonlóan - többször is hódolni kényszerültek, de tartósan csak Pápa eleste után adóztak. A reformáció hatására a lakosság evangélikussá lett, melyen később az ellenreformáció sem tudott sokat változtatni. Egyházközségüket azonban csak 1784-ben alakíthatták újra, ezt követően építették fel barokk templomukat is. A falu híres szülötte Weöres Sándor költő, egykori lakóházában emlékszobát hoztak létre.